Ahányszor bemegyek abba a szobába, ahol az évtizedek során összegyűlt bakelit lemezek, a jóval később „beszivárgó” CD-k, a kilencvenes évek izgalmas változásait dokumentáló magyar alter kazetták sorakoznak mindig eltöprengek egy-két-há dolgon: mikor lesz még egyszer időm, hogy valamennyit újrahallgassam, egyáltalán levegyem a polcról? Meddig törölgessem még negyedévente a konok port róluk? Netán dobjam ki őket? Vagy egy nagy ládába velük és a föld alá, a jövő ásatásait vezető történészek nagy örömére?
Szóval ilyesmik fordulnak meg a fejemben, miközben élénken él néhány németországi élmény emléke, amikor nagy művelődési házak még nagyobb termeiben időről-időre – jobb híján nevezzük így – audio-cuccok bolhapiacát hirdetik a plakátok, s zsúfolásig megtelnek csereberélő-kutakodó zene/film ínyencekkel a termek egy-egy szombat délelőtt.
Ennek okán olykor felötlik bennem, hátha itthon is lenne ilyesmire érdeklődés, mármint a rengeteg itt-ott porosodó, ajándékba kapott, sosem hallgatott, vagy csak egyszerűen nem szeretett CD-k, bakelit-lemezek, DVD-k, kazetták, zenei könyvek, plakátok, kitűzők, apró, zenével kapcsolatos kacatok csereberéjére, olcsó zsibvásárára, aminek ráadásul van egy egyáltalán nem elhanyagolható vetülete: történetesen a közelgő Karácsony költségkímélő ajándékbeszerzésének lehetősége.
Talán nem vagyunk még elkésve – ami a reklámot illeti – és teszünk hát egy kísérletet, hogy megszervezzük az első audio-video cserebere és zsibvásárt Szolnokon. A helyszín kézenfekvő: az Ifiház nagyterme, az időpont talán optimális (még nem költöttük el minden fillérünket ajándékokra), mondjuk december 18-a, (amikor ráadásul este még három zenekar élő koncertje is turbózza az ünnepi hangulatot…)
Ennyi a felvetés, terjesszétek a hírt, szedegessétek össze otthon az elfekvő készleteket, gyertek és leljetek „kincsekre”, netán egy kis extra bevételre!
Bla / Ifiház
(ha kérdések merülnek fel, hogy mit, hol, hogyan, írjatok a szolnokzene.hu-ra, igyekszünk mindenre minél előbb válaszolni)