Továbbtanulás

Némelyek már egész kis korukban tudják, mik akarnak lenni és miképp érhetik el céljukat. Rachel papája orvos, s az ő hivatásszeretete a lányát is arra ösztönözte, hogy apja nyomdokaiba lépjen. Rachel, aki most az orvosi egyetemre készül, azt mondja, már a főiskolai alapszakot is úgy választotta ki magának, hogy az orvosi pálya lebegett a szeme előtt.

Nem mindenkinek vannak azonban ilyen határozott elképzelései, s ez így is van rendjén. Sokan választanak kezdésképp valamilyen általános bölcsészeti alapszakot a főiskolán, s csak két-három év után döntik el, milyen főszakon folytatják.

A pedagógiai tanácsadók azt mondják, a főiskolára való bekerülés után a diákok 75 %-a változtat főszakok. Az iskola elsődlegesen nem a jövőbeni karrierépítés és a diploma megszerzése utáni jól fizetett álláslehetőségek keresésének a színhelye: itt önmagadról és a világról kell minél többet megtanulnod.

Az iskolaválasztás

Ha a továbbtanulás szerepel az elképzeléseid között, előre kell tervezned. Mely iskolák vonzóak a számodra? Miből fizeted majd a tandíjat?

Miképp válassz magadnak iskolát a több száz lehetséges közül? Kezdd a saját képességeid tisztázásával:

• Miben vagy erős?
• A bölcsészet, a természettudományok vagy a gazdaságtan érdekel-e jobban?
• Milyen oktatási forma felel meg leginkább neked?
• Otthonosabban éreznéd-e magad egy kisebb iskolában, vagy éppenséggel feszélyezne?
• Az otthonodhoz közel akarsz-e maradni, vagy inkább távolabb kerülnél tőle?
• A nagyvárosi környezet tetszik jobban vagy egy hangulatos kisváros?
• Olyan iskolába akarsz-e járni, amely nagy sporthagyományokkal rendelkezik, vagy inkább olyanba, amely kiváló közösségi életéről híres?
• Többnyire a magadhoz hasonló emberekkel szeretsz együtt lenni, vagy inkább más gondolkozásúak társaságát keresnéd?

Tájékozódj!

Kérdezősködj főiskolás barátaidtól vagy idősebb testvéreidtől az ő iskolájukról vagy más iskolákról, amelyeket ismernek. Beszélj iskolád pedagógiai tanácsadójával vagy valamelyik tanároddal, menj el a főiskolai-egyetemi nyílt napokra.

Miután így leszűkítetted a választási lehetőségeid, kérj tájékoztató anyagot az iskoláktól. Keresd fel a honlapjukat. Mikor a szóba jöhető lehetőség száma elért egy kezelhető szintet, látogasd sorra az iskolákat. Igyekezz vizsgaidőszakban meglátogatni őket, hogy valósabb képet kapj arról, milyen élet is zajlik az adott főiskolai, egyetemi kampuszon.

És ne feledd: A döntés joga nem egyedül a tiéd. Az iskolák nagy számú pályázó közül válogathatnak. Tudni akarják, mennyire vagy kiforrott személyiség, és mivel emelkedsz ki a többiek közül. Megnézik a tanulmányi átlagod, a vizsgaeredményeid, az osztályzataid, a személyes esszéd, s hogy milyen iskolán kívüli tevékenységeid vannak – szóval fontos, hogy mindezekre szakíts időt és készülj fel.

Felvételi követelmények

Az iskolák többsége különféle felvételi követelményeket támaszt a jelentkezőkkel szemben. Járj utána, melyek ezek a kiszemelt iskolák esetében:

• Hagyományos felvételi rendszer – ez esetben az iskolák júliusban postázzák a felvételi döntéseiket.
• Folyamatos felvételi rendszer – ilyenkor az iskola a beérkezésüket követően bírálja el a felvételi kérelmeket, tehát bármikor jelentkezhetsz, de jobb minél előbb, mielőtt a férőhelyek betelnek.
• Előfelvételi rendszer – azok számára jó lehetőség, akik már biztosan tudják, melyik főiskolán-egyetemen szeretnének továbbtanulni, és már július előtt szeretnék tudni, felvették-e  őket. Az előfelvételi rendszernek azonban van egy hátránya: ha már felvettek, köteles vagy látogatni az iskolát, amelyikbe jelentkeztél.
• Némelyik iskola halasztott felvételi lehetőséget biztosít, amely azt jelenti, hogy a diák felvételt nyer, de nem köteles még az adott évben elkezdeni az iskolát.

Pénz, pénz, pénz

Csak azért ne húzz ki egy iskolát a listádról, mert túl magas a tandíj. Érdeklődj a pedagógiai tanácsadónál, milyen ösztöndíjakra van lehetőség. Kérdezd meg az adott főiskola gazdasági osztályát, milyen ösztöndíjak, segélyek, tanulmányi pályázatok és hitellhetőségek vannak.

Tudakold meg, hogy a szüleid munkaadói nem biztosítanak-e valamilyen ösztöndíjat. Érdeklődj a helyi önkormányzatnál is a lehetőségek felől. Számtalan iskolai alapítvány is létezik, melyek bizonyos pályák választása esetén anyagilag támogatják a diákok tanulását.

Az államtól is kérhetsz szociális alapon oktatási segélyt, de némely iskolának magának is van ilyen támogatási alapja. A pedagógiai tanácsadóddal közösen ellenőrizzétek, hogy számba vettél-e minden olyan lehetőséget, ahonnan anyagi támogatást kaphatsz.

Állásszerzés

Lehet, hogy úgy döntöttél, a főiskola nem neked való, legalábbis egyelőre nem. Ha a munkaerőpiacon akarsz állást találni, diploma nélkül elég korlátozottak a lehetőségeid. Az érettségizettek egy része ilyenkor a hadsereget vagy annak valamelyik kiszolgáló egységét választja.

A kiskereskedelemben vagy a vendéglátóiparban tevékenykedő cégek ugyancsak kínálnak továbbképzési lehetőséget a középiskolák frissen végzett diákjainak. Nézz utána, milyen munkaalkalmak vannak még a számítógép-kezelési, könyvelési és bérszámfejtési vagy valamilyen értékesítési területen.

Beszélgess el az pedagógiai tanácsadóddal vagy kedvenc tanároddal arról, milyen munkalehetőségek vannak a környéken. Jó, ha a szüleid barátai is tudnak róla, hogy állást keresel. Figyeld az újságok apróhirdetéseit, böngészd az Internetet. A legtöbb nagyvállalat feltünteti a honlapján, milyen betöltetlen állásokra vár jelentkezőket.

Ne hagyd ki a szakképzési lehetőségeket sem! Matt üzemgazdaságtant tanult egy főiskolán. Az első félév végén látta, hogy nem a legjobban alakulnak a dolgok, de azért kihúzta még az év végéig. Aztán átirakozott egy szakképző tanfolyamra, ahol villanyszerelőnek tanult.

„Néha csak azért megy az ember főiskolára, különösen ha jó tanuló volt, mert mások azt mondják neki. Magam is keresztül menten mindezen” – mondja. „De tudtam, hogy magamnak kell megtalálnom azt, ami igazán nekem való. Megtaláltam, és nem bántam meg a döntésemet.”

Átmeneti szabadság

Némelyek számára ijesztő a továbbtanulás gondolata, kiváltképp ha el kell kerülnie otthonról. Talán ez életedben az első olyan időszak, amikor teljes egészében a tiéd a döntés minden felelőssége. Mi van például, ha szeretnél ugyan továbbtanulni, de – bármilyen oknál fogva – nem érzed még felkészültnek magad, hogy most elkezdd, s ugyanakkor teljes munkaidőben sem szeretnél dolgozni az érettségi után? Szeretnél pihenni egy évet, és összeszedni magad. Némely országban, például Angliában, elterjedt gyakorlat ez, és „szökőévnek” nevezik.

Az egy év pihenő nem azt jelenti, hogy nem is foglalkozol a főiskolára való készüléssel. Valójában először a továbbtanulással kapcsolatos terveid kell átgondolnod, mielőtt bármi másba belekezdesz, főleg ha például nagyobb utazást tervezel. Nézd át az iskolákat, válassz közülük, majd kérdezz rá a halasztott felvételi lehetőségére.

Rachel is kivett egy év pihenőt, s a középiskola és az orvosi egyetem között dolgozott egy évet. Azt mondja, az orvosira való készülést alaposan kidolgozott terv szerint végezte, s mindent megcsinált a maga által kitűzött határidőre. „Nemcsak jelentkeznem kellett az iskolákba és megtervezni a felkészülésem a vizsgáimra, de meg kellett szerveznem az életemet és valamennyi tervem egy évre előre!”

Még ha nem is tervezed, hogy továbbtanulsz, akkor is remek ötlet lehet kivenni egy év pihenőt, amikor olyasmit is megtehetsz, amire esetleg soha többé nem nyílik lehetőséged. Sok önkéntes szervezet fogadná szívesen, ha felajánlanád nekik a szabadidőd és energiáid, és csodálatos tapasztalatokra tehetnél szert náluk.

Ha kiveszed ezt az év pihenőt, elsajátíthatsz néhány készséget, melyek még jól jönnek az életben, például miképp jöhetsz ki egy szűkös költségvetésből. Tervezd meg, miből élsz az utazásaid során vagy miközben önkéntes munkát végzel. A szüleidnél fogsz lakni vagy barátokkal együtt? Vállalhatsz valamilyen részmunkaidős állást is.

Beszéld meg a szüleiddel!

Mi van akkor, ha az érettségi utáni terveid nem esnek egybe a szüleid elképzeléseivel? Beszéld meg velük őszintén a terveid, mind a rövid távúakat ( például mit akarsz csinálni az elkövetkező egy évben), mind a hosszabb távra szólókat (hogyan képzeled, mit szeretnél csinálni az életben). Ha a szüleid azt akarják, hogy tanulj tovább, de te úgy érzed, nem vagy elég felkészült vagy nem találtál még neked való iskolát, magyarázd el nekik, miért.

„A szüleim aggódtak egy kicsit, hogy nem tudom majd megvalósítani az orvosiról szőtt terveim, ha kiveszek egy év pihenőt” – mondja Rachel. „Elmagyaráztam azonban nekik, hogy attól félek, teljesen kiégnék, ha azt az évet is iskolában tölteném: egyszerűen úgy éreztem, szükségem van egy kis pihenésre, amikor mással foglalkozhatok. Azt hiszem, akkor nyugodtak meg, amikor látták, mi mindent tervezek arra az egy évre az orvosival kapcsolatban is.”

Kérj tanácsot!

Ha a szüleid esetleg tartózkodóak, talán azért van, mert nem tudhatnak mindent. Iskola- és pályaválasztási ügyben keresd meg az iskolai tanácsadót és beszélj felnőtt barátaiddal (például a keresztszüleiddel vagy a család barátaival). Próbálj meg olyan emberekkel beszélni, akik az érdeklődési területednek megfelelő szakmában dolgoznak.

Ha azt tervezd, hogy könyvelő leszel, hívj fel néhány könyvelőt és kérdezd ki őket a munkájukról. A legtöbb esetben jól esik az emberek hiúságának az ilyen telefonhívás, és általában szakítanak rá idő, hogy elbeszélgessenek egy diákkal.

Bárhogyan is döntesz most, a döntésed nem szól örök életre. Mindig lesz lehetőséged, hogy visszaülj az iskolapadba, vagy pályát módosíts: az emberek többsége ezt teszi.